700 éves Gernyeszeg

1319-ből való az első írásos említése településünknek, ennek kapcsán a július 18-21 között megrendezésre kerülő rendezvények az eltelt 700 esztendő előtti tisztelgést, főhajtást tűzték ki célul. A négynapos rendezvényt a község vezetősége szervezte, felkérésükre, gyülekezetünk is bekapcsolódott az ünneplésre.

Az eseményről a következő összaefoglalót írtuk, mely az Ibrány város lapjában is megjelent Berencsi Béláné felkérésére:

7OO éves Gernyeszeg

1319-2O19- hét évszázad falunk történetében. 

Kimondani egyszerű: két évszám, közötte kis vonalka.

Felfogni talán annál nehezebb: a kis vonalka, a kettő között feledésbe merült, lejegyzett vagy generációról generációra átadott események sora jelzi, hogy az idők változtak, s vele együtt a lehetőségek, a szükségletek és a különböző divatok egymásnak adták át a helyet. Egy dolog azonban bizonyos: immár 7 évszázadon át e hely otthona volt sokaknak, kik között voltak, akik itt születettek, mások maguk választották hazájuknak Gernyeszeget.

2O19. július 18-21. között településünk első írásos említésének 7OO. évfordulójára emlékeztük, arra a történelmi mozzanatra, amikor Károly Róbert király adománylevelében, melyben a Kacsics nemzetségbeli Széchényieknek adományozta az akkor Knezeg névre hallgató települést. Minden bizonnyal, már e dátum előtt is lakott volt a vidék, melynek birtokai a következő évszázadokban többször gazdát-Somkeréki Erdélyiek, Monoszlói Miklós, Teleki család- és nevet - Gernyezeg, Gerneseg, Gernezeeg- cseréltek, az évszázadok során a népesség mindig az adott kor társadalmi, gazdasági konstellációjának megfelelően élte mindennapjait.

Az Úristen kegyelméből a négy napos rendezvény keretében egyházi, kulturális és szórakoztató mozzanatok váltották egymást, melyek során a mai gernyeszegiek bepillanthattak a település múltjába, s míg az ünnepség eseményeivel is alakították annak jelenét megerősödhetett sokakban az érzés: jó nekünk itt lenni, értelmet és célt adhatunk a jövendőnek is.

Gyülekezetünk méltón tisztelgett a település ünnepén. Két istentisztelet fogta mintegy keretbe a rendezvényeket. Csütörtökön délután hálaadó istentisztelet keretében köszöntünk meg Istenünknek, hogy irgalmas volt hozzánk, s mi magunk lehettünk azok, akik ez alaklommal ünnepeltünk, mi lehetünk azok, akik talán még egy ideig tovább is adhatjuk az utánunk jövőknek mindazt, amit tudunk. A Gernyeszegi Református Dalkör ünnepi műsora a zene és a költészet hangján vezette végig a gyülekezetet hét évszázad hangulatán. A vasárnapi istentisztelet a rendezvénysorozat utolsó napján a múltat és a jelent a jövővel kívánta egybekapcsolni. Az istentiszteleten azúttal is Veress Róbert esperes lelkipásztor hirdette az igét, ezután Vajda Eszter másodévet végzett teológiai hallgató ismertette a település történetét, majd a konfirmandus ifjak keresztyén színdarab keretében figyelemeztettek: Jézus, a jó pásztor eljön, ahogy megígérte, éppen emiatt egyáltalán nem mindegy, hogyan várakozunk, hogyan készülünk mindarra, ami jön, ami a földi életben még következik. Egyházi ünneplésünk zárása sokunk szemébe könnyeket csalt. A templomkert azon szegletében, ahol kevesen járunk, körbeálltuk Elekes Kálmán református lelkipásztor sírkövét, méltattuk elődeink munkásságát, majd a virág elhelyezése után Berencsi Béláné Erzsébet saját és ibrányi testvéreink nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Kedves emlékek, élmények és nagy szeretet érzése járta át az egybegyűltek szívét, akik jó emlékezetükben őrzik mindazt, amit számukra a Berencsi Béla által kezdeményezett és éltetett kapcsolat jelentett.

A naptári év tart, ezzel együtt bízunk abban, hogy az ünnep jegyében újabb alkalmakkor is méltón emlékézhetünk arra, hogy hét évszázada folyamatosan élet van a településen, sőt, méltók leszünk arra és érdemesnek tartjuk azt is, hogy az életet megtartsuk ezen a vidéken.