Pandémia idején a gyülekezetben 9.- Kedd 11 óra

Emberileg számítva még egy hónapig biztosan nem találkozhatunk több, mint hárman egyszerre. (Vagyis a keddi és bármilyen más napi összejövetel élő formában esik.)

"...ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz." 1. Mózes 4,7

Úgy tenni (cselekedni, viselkedni), mintha az utolsó alkalom lenne.
Úgy születik minden bejegyzés, mintha az utolós lenne. (Nem úgy, ahogy mondani szokták, hogy valaki Úgy él, mintha nem lenne holnap- ez ugyanis teljesen mést jelent.)
Hanem úgy, hogy szívem-lelkem benne legyen. Hátha nem lesz még egy bejegyzés. Ezért vagy azért. S ha mégis, akkor újra meg újra ugyanúgy, mintha az utolsó lenne...
Úgy főzöm meg az ebédet, mintha az utolsó lenne. Legyen hát  a legfinomabb.
Úgy mosom fel a földet, mintha utolsó felmosás lenne. Legyen a legcsillogóbb.
Úgy teszem  a ruhát a szekrénybe, mintha utoljára tenném...
Sem a napot, sem az órát nem tudjuk.
Amikor utoljára öleltünk, nem tudtuk, hogy egy darabig utolsó lesz.
Akár az ajtó benyitása vagy magunk mögött való becsukása.
Nem tudtuk. mert azt gondoltuk, mindig van holnap.
Úgy szeretnék szólni, mintha utoljára tenném. Hogy szépen csengjen, simogasson.
S mert nem mindig sikerül, ezért is remélem, hogy lesz még holnap. Hogy újrapróbálhassam.

Amikor utoljára együtt voltunk az asszonyokkal, távolinak és idegennek tűnt a járvány. Nőnapot ünnepeltünk, magunkat, az életet. A delet-délutánt részben azzal töltöttük, hogy beszélgettünk róla. 2O2O. máárcius 1O-én közösen ebédeltünk jósokan. Akkor nem tudtam, hogy hamarosan kapaszkodó lesz Rozika néni néhány mondata. Elmesélte, milyen volt, amikor gyermekkorában járvány volt a faluban s a beteg házától mindkét irányba 1O-1O házat karantéba helyeztek. Az övéket is. Most pedig naponta eszembe jut, s kapaszkodom abba, ahogyan mondta: fegyelem, ellenőrzés, játék a kerítés két oldalán. Fegyelem volt és kibírtuk- valahogy így mondta. Így történt, hogy titokban megkönnyeztem a lányokat, amikor hátul a kertben,  a kerítés két oldalán, sok méter távolságra egymástól, fegyelmezetten fiú-leány-ország-városoztak.

Azóta kizöldültek, megteltek élettel a kertek.
...a növekedést az Isten adta.

Még most is, így is jól cselekedni s emelt fővel járni.