Ez már história

Kedves emlékek, alkalmak, melyeket megélni áldás volt számunkra.
S melyekhez hasonlóakra készülve hálát adunk értük, és reménykedünk abban, hogy a következő időszakokban is ugyanilyen szeretetben tudunk együtt lenni, imádkozni, és azon a  keskeny úton, jó irányban haladni.

1. Nyitott szívek- nyitott kapuk az iskolában.
És belepillantottunk abban, hogyan is válnak gyermekeink a közösség tagjaivá, hogyan élik meg iskolás világuk mozzanatait, s ezek az elkapott momentumok aztán viszik a képzeletünket, és erősítenek meg abban a tudatban hogy jó helyen vannak, jó kezek és szerető szívek között.



2. Az elsőáldozás
Felemelő vasárnap dél, amikor hűséges vallásórásunk életének fontos mozzanatának lehettünk tanúi. Imádkozó lélekkel vagyunk aziránt, hogy I.E. jó keresztyénné váljon.


 
 


3.A vallásórások gyereknapi alkalma
Csupa mosoly, jókedv, ragyogó napsütés- és szeretettel megoldható az óvodások- iskolások ünnepe.
Tulajdonképpen vallásóra volt- bibliai történettel, énekkel, imádsággal, sok játékkal, dramatizálással, rajzzal, és apró meglepetésekkel. Olyan volt, mint minden szombaton- és mégis éreztük, különlegesebb alkalom ez, amikor őket, gyermekeinket köszönjük meg Istennek.




 
 
 
 
 
 
 
4. Presbiteri konferencia Nagyercsében
Ahol az utolsó magyar a szomszédfaluban juhász, és szombaton azért megy haza, hogy harangozzon- akkor azt mondják a faluban- istentisztelet van a református templomban.

 

 
 

 

Megjegyzések

  1. Minden írásodnak annyira örülök...olyan érzéseket hívnak előlem elő, amikről nem is tudtam... Egyre jobban vágyom Erdélybe, fakazettás templomokat nézni, gyermekekkel játszani...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekünk is jól jön a pozitív visszajelzés. Éppen olvasom, hogy volt, aki azt feltételezte az erdélyi önkéntesekről, hogy lopni mentek oda...Szóval ha így kis lépésekben megváltozik az anyaországon kívüliek megítélése- jó értelemben véve,és végre nem széthúznánk, hanem összetartanánk, akkor jó úton haladunk.
      Erdélyt pedig egyszer valóban látni kell.

      Törlés
  2. Gyönyörű képek...szívet melengető érzések! Képek láttán hiányzik az a közösség, amelyet tini" koromban ismerhettem meg...
    Minden jót és szépet a családnak és mindenkinek...!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És ha már megvan az igény a közösség iránt, akkor lehet indulni, haladni ez irányba. valóban mi is azt tapasztaljuk, hogy - bár népegyházaknak számítunk- , mégis Erdélyben valamivel jobb az egyházi közösségek, gyülekezetek helyzete.
      De minden csak a tagokon múlik, úgyhogy hajrá- megkeresni azt a lelkészt, papot, gyülekezetet:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések