Kórusélet pandémiában PIGy 23.

     Kórusunk tagjai oly közel vannak egymáshoz itt a faluban és mégis, hogy a hétfői találkozások elmaradnak, oly távol érezzük magunkat egymástól még így is, hogy itt vagyunk, a faluban. Van, akit távolra sodort az élet, ideig-óráig nem a falu az otthona. Voltak, akik az ősszel- tél elején megérezték a betegség terhét, Van, aki új örömök elé néz és van, aki szintén új élethelyzettel barátkozik, még ha az nem is örömteli.

    Egy-egy üzenet, jó gondolat közlekedik a virtuális térben, az esetleges vasárnapi talákozások alkalmával.

    Az ünnep közeledtével azonban úgy éreztük, nem múlhat el a karácsony úgy, hogy ha kevesen is, ha ismert művekkel is, de ne köszöntenénk a megszokott módon a gyülekezetet. Mi mindig szoktunk énekelni...

    A felkérésre, hogy aki tud és úgy érzi, akár maszkban is tud énekelni, jöjjön el nagyhéten az egyetlen próbára, sokan válaszoltak. Karvezetőnk első szóra vállalta a szolgálatot, a kórustagok magukénak érezték az eseményt.

    Karácsony első napján, a járványhelyzet adat körülmények között, szívből és meghatódva felcsendül a karácsonyi dicséret templomunkban.

    Istené legyen a dicsőség.