10. Irodalom-sütemények-zene

Az előző részek tartalmából:
2O13-ban született meg az ötlet, hogy osszuk meg egymással azt, amiben jók vagyunk, legyen az együtt töltött idő mellett a vers, a zene és a finomság is ajándék az ünnepre való készülődésben. Akkor az imaházban találkoztunk és finomabbnál finomabb süteményeket kóstoltunk, beszélgettünk és egyből szűknek éreztük a helyet (nem csak a hasunkban). S mert második alkalommal farsangot ütltünk, a vidám színdarabhoz színpad is kellett, ezért a kultúrotthoban gyűltünk össze, ezúttal nótázni, nevetni és krémes, valamint köttes tésztákat kóstolgatni. Mindkét alkalommal kis füzetbe gyűjtöttük a recepteket, s aztán mintha magától jött volna  a következő események sora. De hogy is történhetett volna másképp, mint  ahogyan? Ugyanis  következő adventkor a tortáé volt  a főszerep, az elegáns fogást pedig már támogatónk jóvoltából, valódi ünnepi keretek között, a Grand Lion Étteremben szolgálhattuk fel. Aztán annyira jól éreztük ott magunkat, hogy vissza-vissza kéreztünk, s a magyar ételt, a levest, az egytálételt, a lisztmenteset, a családok és gyermekek kedvenceit sorra mind ott kóstoltuk meg minden alkalommal valamilyen más irodalmi, zenei összeállítás kíséretében.

Hogy történhetett volna másképpen idén, amikor jubileumi alkalomhoz érkeztünk?

Egzotikum és hagyomány-Receptek a gernyeszegi asszonyok módján
Utolsó fejezet

Megvártuk, hogy nyisson az étterem, így advent második vasárnapján összegyülekeztünk, hogy megünnepeljük a geryeszegi konyhát. Hagyománnyal és egzotikummal egyaránt. Azt mondják, ilyen sokan még sosem voltunk, tény és való, mindegyre szükség volt még székre az újonnan érkező vendégeknek.

Ünnepi délutánunkra az irodalmat és a zenét a kórus , Anna és Rebeka hozták nekünk, hogy azután a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdélyi konyha képviselőinek, gróf Teleki Tibor és Cristina asszony, számos érdeklődő vendég,valamint a házigazda szakemberek jelenlétében a mindenféle generációhoz tartozó hölgyek bemutassák, milyen újdonságot vagy éppen jól bevált finomságot hoztak magukkal. Lesz tehát ismét receptes füzet, teljes lett a sorozat.


Kerülendő a pátoszt és a nagy szavakat mégis el kell mondani, hogy mindez bizonyítja: él a gernyeszegi konyha, megesszük a hagyományt és befogadjuk az újat, sokat, sofélét és finomat sütnek és főznek az asszonyok, s  milyen jó, hogy amikor csőtörés van ( vagy csak átutazóban vagyunk itthon, vagy ünnepet ülünk, vagy csak úgy) itt az étterem , ahol éppen olyan nagy szeretettel fogadnak, mint otthon.

Utóirat
Ráadás alkalmak megtartásához fenntartjuk a jogot.

Folytatás köv. bejegyzésben.