Puszta földön talált reá, kietlen, vad sivatagban. Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét,
mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evező-tollán hordozza őket.
Az Úr vezette egymaga, nem volt vele idegen isten.
5 Mózes 32, 1o-12
|
Szombat este 2O.4O |
|
Négyszög |
|
Vendégeink az örsvezetőképző résztvevői |
|
Cserkészek
|
|
Vasárnapi iskola rendkívüli: ma Eszterrel az istentiszteleten |
|
A héten három temetés volt.
Ma kereszteltünk ebben az esztendőben először. Bajkó Vivien és Erik |
|
Cserkészinduló áldás előtt |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése