Puszta földön talált reá, kietlen, vad sivatagban. Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét,
mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evező-tollán hordozza őket.
Az Úr vezette egymaga, nem volt vele idegen isten.
5 Mózes 32, 1o-12
 |
Szombat este 2O.4O |
 |
Négyszög |
 |
Vendégeink az örsvezetőképző résztvevői |
 |
Cserkészek
|
 |
Vasárnapi iskola rendkívüli: ma Eszterrel az istentiszteleten |
 |
A héten három temetés volt.
Ma kereszteltünk ebben az esztendőben először. Bajkó Vivien és Erik |
 |
Cserkészinduló áldás előtt |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése