Élő néphagyomány

Számadatokra emlékszem abból, ahogyan gyerekkoromban lezajlott a húsvét. Konkrétan arra, hogy a bokrétáért 5, a bothajtásért 7, a tetőért 9 tojás járt cserébe, s persze a zsebkendő, amit öntözéskor kellett átadni. Mostani fejjel csodálkozom is eléggé ezen a hierarchián- sokkal munkásabb, mutatósabb a bokréta..., mindemellett persze mindenik kategóriában lehet szépet, különöset alkotni.
Néhány évi megszakítás után ( a nagyobbacska fiúk már akkor sem vittek, s aki nem a faluba udvarolt,az legénykorában sem :) ), hét éve ismét testközelből éljük meg a bokrétázást, most már a lányokkal.
Ahogy most zajlik- egy-két héttel az ünnep előtt elkezdődik a fenyőkeresgélés, ez a fiús családok tisztje, az apáé nagyrészt, az anyáknak  a krepp-rózsák türögetése jut, nagypénteken, de legkésőbb nagyszombaton délelőtt végleges formát kapnak a kávára kötött bokréták, a bothajtások, tetők. Közben a lányos családok visszaidézik az elmúlt ünnepet, összeírogatják-találgatják, kitől kaphatnak a lányok fenyőt. Beszerzésre kerülnek a zsebkendők, kiszámolják a zsebpénznek valót, csokinyuszi-tojás- csibe valamelyike is ipari mennyiségben sorakozik, s a buzgóbbak jó előre barkácsolják a szezonhoz illő kis kézimunkákat is. Némi taktikai megbeszélést követően ( majdnem ) egyöntetűen eldől, mennyi jár a fenyőért, mármint pénz, és tojás ( műfajra való tekintet nélkül 4-5). Ez utóbbiakat is meg kell festeni, nem kis munka. Nagyszombaton a fiúk elhordják a fenyőt, a lányok elfogadják, majd húsvét reggelén a kapuk ezektől ünneplőbe öltöznek. Hétfőn aztán jöhet az illatos locsolkodás- ekkor kapják meg a fizetséget a fiúk a fenyőért. ( Egy kis matematikával ki lehet számolni, hány tojást kap az a fiúcska, aki 18 fenyőt vitt :) )
A szokás lecsúszott a kisgyermekek kultúrájába, negyedik osztályos korukig visznek  fenyőt a fiúk. Éppen időben felhagynak vele- ebben a korban a lányok is jobban örülnének, jobban megértenék, várnák a fenyőt.
( Tudni kell, hogy a fiúk nem tudják azt egyedül elkészíteni, segítségre van szükségük hozzá...) De volt néhány nagy, az egész utcaajtón átívelő bothajtás is- ez jelzi, hány helyre udvarolnak a legények a faluban.

Idén a lányok 52 bokrétát kaptak Fickóról, Magyarpéterlakáról, Körtvélyfájáról, Sáromberkéről, Vajdaszentiványról és Gernyeszegről. A legnagyobb fiú hatodikos ( ő már kizárólag baráti alapon hozott), a legkisebb pedig szűk egyéves volt. Négy tojást, zsebkendőt, nyuszicsokit tettek a lányok a báránykás zsákba, ami az idei meglepetés volt.



Fickói virág, amit fagyöngyre kötnek


Szentiványi rózsa






Ernyei szegfű

A gernyeszegi virág

Tojásfestési kaláka ( sok segítséggel)

Messze földről jött locsoló


Bomlik a sátor

És a sok bokréta tegnapig díszítette a parókia kerítését, egy kicsit az utcát is. S minthogy előbb megverte az eső, és kimosta a virágokból a színeket, azután a korán jött nyár meg is aszalta a fenyőt, engedtük idénre elmenni őket, utat engedve az emlékeknek, s reménykedve, hogy rohanó világunkban azért marad még helye az örökölt kulturális elemeknek, s gyermekeink gyermekei is úgy tudnak majd mesélni róluk, mint megszakítás nélkül fennmaradt hagyományok egyikéről.

Megjegyzések

  1. Lassan megöregszek, de még nem hallottam ezekről a gyönyörű szokásokról.
    Nagyon-nagyon szép dolognak tartom, hogy így ápoljátok a hagyományokat!
    Falun nőttem fel, de már az én gyerekkoromban is nyűgnek tűnt sok embernek a hagyományápolás, most még jobban eltűntek ezek.

    Köszönöm, hogy olvashattam róla nálad!!

    VálaszTörlés
  2. Én is köszönöm, mert Júliánál megcsodáltam ezt a szépséget, de el nem tudtam képzelni...mi fán" terem! Kérdezni szintén nem mertem, mert akkor kiderül tudatlanságom ez irányban...persze nálunk nem így működött és most pedig teljesen kimenő fèlben van a hagyomány őrzése. Nagyon sajnálom, mert kimaradnak a lányok egy csodás szokásból és érzésből, de ezen kívül abból az önzetlenségből is, ami ezzel a nagy munkával jár...
    Köszönjük.

    VálaszTörlés
  3. Olvasni is jó volt olvasni, hát akkor milyen jó lehetett benne lenni :-)

    VálaszTörlés
  4. Hmmm, azt sem nehéz kiszámolni, hány tojással készül az olyan lányos ház, ahová 52 bokrétát visznek..... :) Jó kis összegzés... Állandóan Fickó jár az eszemben, ott is pont ilyen "nagyban űzik". :) De olyan jó, hogy vannak még helyek ahol így vigyáznak a hagyományokra! :)

    VálaszTörlés
  5. A bokrétákról én sem tudtam egészen addig, amíg el nem olvastam Júlia tavalyi bejegyzését. Nagyon szép hagyomány, jó látni, hogy vannak akik őrzik!!!:)))

    VálaszTörlés
  6. Azt mondják a néprajzosok, nem a papoknál kell hagyományok után kutatni....
    Örülök, hogy mégis tudok hiteles információkkal szolgálni.

    VálaszTörlés
  7. Keresgélek, keresgélek valamit, és eszembe jutott ez az írás. Újraolvastam, és hát most is könnyes a szemem. És hogy a megjegyzésedre reagáljak, bizony, nem a papoknál kell keresni a hagyományokat, de egy pap összegezni, szépen leírni, megfogalmazni tudja azokat a dolgokat, információkat, amiket nem könyvből szerzett, hanem megélt többféle "pozícióban". :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések