1000 perc

hangos, folyamatos bibliaolvasással tisztelegtünk  Gernyeszegen, október 31-én, a reformáció emléke előtt. Reggel hét óra húsz perctől egészen éjfélig, száz gyülekezeti tag részvételével sikerült ezt megtenni. A legfiatalabb olvasó három hónap múlva hét éves lesz, a legidősebb a nyolcvanöthöz közelít. Az Újszövetséget olvastuk, Máté evangéliuma első fejezetének első versétől kezdtük és egészen Pál apostolnak a Galátziabeliekhez írott levele harmadik részének, tizenegyedik verséig jutottunk el.
 Ez pontosan az Újszövetség első 165 fejezetének 5965 igeverse.
Természetesen, amikor az ötlet bennem felmerült, akkor nem csupán rekord kísérletre gondoltam és nemcsak a tisztelgésre, hanem szerettem volna egy kicsit a reformáció igazi fontosságát tudatosítani. Ma már minden vallásórás gyermek (legalább is nálunk:)) ) behunyt szemmel "fújja": "1517.október 31-e a reformáció ünnepe, amikor Luther Márton kiszegezte a Wittennbergi vártemplom kapujára a 95 tételt."
És sokszor tapasztalom, hogy ennyi marad meg belőle felnőtt keresztyénként is.
Ráadásul a reformáció ünnepe általában hétköznapra esik, másnap az előrement szeretteinkre emlékezünk, és a temetőben is van egy kis rendezni valónk. Ezért eszünkbe sem jut hálát adni a reformáció legnagyobb ajándékáért: azért, hogy édes anyanyelvünkön olvashatjuk a teljes Szentírást, 
Istennek írott igéjét, a Bibliát, amelyben nemcsak egy ideális élet erkölcsi követelményei vannak, hanem amelyben benne van minden , ami a testnek-léleknek-értelemnek kell, ahhoz, hogy kiteljesedett, boldog életünk lehessen.
Mert nem mondom, szép dolog, ha valaki számítógépen úszótanfolyamot néz, még szebb ha a fürdőkádban is gyakorol, ennél is szebb ha igazi medencében edz, de az igazi mégiscsak a tó, folyó, vagy tenger vize.
Mert szép, ha valaki nap mint nap elismétli a gyermekkorban tanult imádságait, még szebb ha ujjakat mond hozzá, annál is szebb ha áhítatos könyveket is olvasgat, vagy elmegy néha templomba és meghallgat egy-egy igehirdetést, de a legszebb mégis az, ha naponként olvassa a Bibliát, és ennek nyomán egyre szebb lesz az élete és azoké is akikkel érintkezik.
Hát ezért olvastunk megszakítás nélkül 1000 percet!
Jó volt olvasni, ülni, hallgatni, nézni, ahogyan kicsik, nagyok jönnek, leülnek, hallgatják az Igét, majd csendben távoznak és újak jönnek. És jó volt éjfélkor hallani a fiataloktól, hogy igazán ne álljunk még meg, olvassuk tovább!
KÖSZÖNÖM, azoknak, akik szeretettel vállalták az olvasást: gondnok, presbiter, presbiter feleségek, kántor, iskolaigazgató, óvónők, tanítónők, tanárnők, iskolások, (és külön a magyar szakos tanárnőnek, aki koordinálta őket) gyülekezeti tagok, gróf Teleki Kálmán, egyetemisták, akik ezért Kolozsvárról is hazajöttek, fiatalok, akik a késő esti órákat vállalták szívesen.
Gernyeszegen, 2012 reformáció ünnepén, 1000 percen keresztül, az Újszövetség 165 fejezetéből, 5965 igeversen keresztül, 100 olvasó hangján át szólt Isten!
Néhányukat lencsevégre sikerült kapni!

Soli Deo gratia!