2021.
Az átértékelődések éve lett volna? Ha ezt a naplót nézzük, mindenképpen- befelé fordultunk, ahogy előző évben tanultuk, s bár éltünk offline és online egyaránt, nem kerítettünk sort arra, hogy ezen a felületen nyomot hagyjunk. És megfogalmazódott bennünk, hogy új hangot kell adni a leltárnak, a hangot viszont nem kaptuk még meg. Ez az egy helyben topogás- jobb, mint visszafelé menni. Sokáig azonban vétek lenne folytatni. Számadással viszont tartozunk- szürkének látjuk ugyan az elmúlt évet, mert nem lábaltunk ki a pandémiából, miközben ideig- óráig azt gondoltuk, hogy igen, s még így is, most is, mennyi áldást megéltünk azóta, hogy legutóbb a különleges imahétről meséltünk. Februárban, a második félév kezdetén beindultak a vallás- és kátéórák, nagy örömünkre újra öt csoportban fogadtuk a gyermekeket: az óvodásoknak új csoportot indítottunk, az iskolások két csoportban, ugyanúgy a kátésok is két csoportban kezdtek el járni a foglalkozásokra. Az imaház és a templomkert megtelt élettel.
